.
ORVOSTANHALLGATÓK ERKÖLCSI JOGAI
Megalapozott képzéshez
Az emberi társadalom egyik legfontosabb területe az orvoslás, a gyógyítás, mely igényli a megfelelő alapokkal rendelkező, szakmailag felkészült gyógyító szakszemélyzet jelenlétét az egészségügyben. Az orvostudományi karok feladata, hogy az elhivatottságot érző, a gyógyítást élethivatásnak választó hallgatók számára minden lehetséges szakmai, technikai, erkölcsi és tanulási lehetőséget megadjon a megfelelő szintű alapismeretek elsajátításához.
Világos és egyértelmű követelmények és szabályok ismeretéhez
Az orvostudomány területén széleskörű tapasztalatokkal még nem rendelkező orvostanhallgatók részére a képzést felvállalt egyetemnek kell meghatározniuk és ezzel segítséget adni, mindazon alapkövetelményeket, amelyek biztosítják, hogy a hallgatók azokat az ismereteket sajátítsák el, melyek feltétlen szükségesek a tudomány későbbi műveléséhez, a gyógyításhoz, és a megfelelő szakmai ismeretek bővítéséhez az egyetem alatt és annak befejezése után. Fontos, hogy az oktatás megkezdésekor meghatározásra, és a hallgatók számára tudomásul hozatalra kerüljenek az alapismeretek elsajátításának és számonkérésének rendszere.
Emberi, hallgatói mivoltuk tiszteletéhez
A hosszú, a hallgatóság mindennapos életét kitöltő, hat éves képzés során, kiemelt szerepe van a megfelelő együttműködésnek a hallgatók és az egyetem oktatói, az oktatást kiegészítő szervezetei között. Ez csak megfelelő, a hallgatókat egyenrangú partnernek tekintő kapcsolat esetén képzelhető el, melyben nem csak az oktatás alanyának, hanem a közös célért, a gyógyító munkáért biztosításáért tevékenykedő fiatal embertársnak tekintik őket.
Emberi környezethez és légkörhöz
Megfelelő munkához a hallgatóknak, mint minden embernek, megfelelő emberi környezetre, segítőkész légkörre van szüksége. Csak így van lehetőség, hogy a befektetett erőfeszítés, a szellemi energia a tudás mélyítésére, az ismeretek bővítésére legyen hasznosítható. Tekintettel arra, hogy a hallgatók az egyetemen, a “második otthonuk”-ban több időt töltenek, mint saját családjukban, mindenképp szükséges a megfelelő, családi hangulat.
Humánus szemlélethez
Az egyetemi évek során olyan -az embereket megillető- humánus szemléletben kell a hallgatóságot részesíteni, mint amilyent az orvosi munka során a betegek is elvárnak, illetve megilleti őket. Hat év áll rendelkezésre az oktatói gárda részére, hogy példamutatással, megfelelő hozzáállással kialakítsa a leendő orvosok megfelelő emberies viselkedését.
Tisztességes és elfogulatlan vizsgáztatáshoz
Minden hallgatót megilleti a megszerzett ismeretanyag nemtől, hitvallástól, hovatartozástól független számonkérés. A tudás minél objektívebb mérése azt szolgálja, hogy a hallgató visszajelzést kapjon, ismereteit saját maga és a tudomány számára megfelelő módon sajátította-e el, hol vannak még pótolandó hiányosságai.
Visszajelzéshez (kétoldalú)
Az orvostanhallgatók számonkérése mellett nagy szerepe van az oktatást, az oktatói tevékenységet mérő vizsgálatoknak is. Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a leendő orvosok képzését olyan, az orvostudomány területén szalmailag felkészült doktorok végzik, akik nem részesültek a tanítás mesterségét elsajátító képzésben, így csak a hallgatóság visszajelzése alapján tudják megítélni, érthetően, elsajátíthatóan adták-e át szakmai ismeretüket.
Emberi és egyéb problémák esetén oktatói és/vagy intézményi segítséghez
Az egyetemen, a hallgatók “második otthonában” minden oktatónak erkölcsi feladata a hozzá forduló diák meghallgatása, mind az oktatással, mind a saját személyes problémájával kapcsolatban. Lehetőséghez mérten segítséget kell nyújtani, hogy megoldhassa felmerült gondjait és ismételten megfelelő mértékben az orvostudománynak szentelhesse energiáját és idejét.
Elviselhető leterheltséghez
Az elmúlt évszázadok, de főképp az elmúlt pár évtized során a technikai fejlődés miatt az orvostudomány is rendkívüli fejlődésen ment keresztül. A rendelkezésre álló ismeretanyag megtöbbszörösödött, a szakterületek tudása elmélyült, még részletesebbé vált. Nagy felelősség hárul az orvostudomány mindegyik diszciplínájára, hogy az általános orvosképzés során felmérjék saját szakterületük nagyságát, jelentőségét az egész tudományhoz képest. Helyesen válasszák ki azokat az ismereteket, melyek alapvetőek egy általános orvos számára, és mellőzzék a részletekbemenő, túlzottan aprólékos oktatást a szellemileg és fizikailag leterhelt diákok számára.
Kérdéseik/kéréseik teljesítéséhez, ill. megválaszolásához
Az orvostudományi ismeretek elsajátítása során -a hallgató részéről- felmerülő szakmai kérdéseket, az anyag mélyebb megismerésének igényét értékelni érdemes. Hozzá kell segíteni, hogy természetes kíváncsiságát megfelelő szakmai irányítás mellett elégíthesse ki.
ORVOSTANHALLGATÓK ERKÖLCSI KÖTELESSÉGEI
Az orvoslás szakmai és etikai követelményeinek elsajátítása
Az orvostanhallgatók joga a szakmai ismeretek elsajátítása, mely egyben kötelesség is. Gyakorló orvosként az egyetemen megszerzett ismeretekre alapozva kell majd emberek állapota, betegsége felett az orvostudomány elvárása szerint felelősségteljesen dönteniük. Az egyetemi oktatóktól el kell tanulni megfelelő viselkedési magatartást is, kiemelt fontossággal a megfelelő etikai ismeretekre.
Egyetemi hallgatóhoz illő, példamutató magatartás
Azokat az emberi tulajdonságokat, mely elvárható a társadalomban kiemelkedő szerepet vállaló orvosoktól, elsősorban az egyetemi évek alatt kell elsajátítani a leendő doktoroknak. Hangsúlyt kell fektetnie a gondozott külsőnek, a tiszta, ápolt megjelenésnek, a betegek, kollegák megfelelő megszólításának megismerésére. Ki kell alakítani a betegekkel, embertársainkkal kapcsolatos előzékeny, udvarias, szerénységet nem nélkülöző viselkedést.
A betegek jogainak a tisztelete
A betegek jogainak tisztelte már az egyetemi évek alatt is kötelező a klinikai gyakorlaton megjelenő orvostanhallgatók számára. A betegek jogainak betartásáért, mint az autóvezetésben, diákot tanító oktató tartozik felelősséggel.
Az orvosi titoktartás normájának a betartása
Az orvosi titoktartás kötelezettsége épp úgy vonatkozik a beteget kikérdező medikusokra, mint az pácienst ápoló orvos(ok)ra, egészségügyi személyzetre.
A beteg beleegyezésének a megszerzése a klinikai gyakorlat során
Az orvosképzés elengedhetetlen velejárója, hogy az orvosjelöltek megfelelő szakmai gyakorlatot szerezzenek egyetemi képzésük során. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a klinikákon, oktatókórházakban megforduló betegek, akik betegségük megismeréséhez lehetőséget biztosítanak a megfelelő szakmai irányítás mellett tanuló medikusok számára. Az oktatásban való közreműködésre senki sem kötelezhető. A hallgató kötelessége, hogy szóbeli engedélyt kérjen az adott betegtől tevékenysége megkezdése előtt.
Aktív részvétel a jobbító szándékú reform törekvésekben (pl. oktatás)
Az elkötelezett oktatók és más egészségügyi dolgozók tisztelete
A betegek mellett megfelelő tisztelet illeti meg a hallgatók részéről, az oktatásában résztvevő orvosokat és az őket segítő egészségügyi alkalmazottakat.
Érdeklődés, együttérzés, részvét, tolerancia elsajátítása
A kórházakban, klinikákon megforduló betegek, kiszolgáltatott helyzetüktől adódóan jogosan igénylik az orvosok részéről feléjük megnyilvánuló őszinte érdeklődést, betegségük, helyzetük iránt érzett együttérzést és betegségükből adódó viselkedésük iránti toleranciát. A betegek iránti megfelelő viselkedést, érzelmi hozzáállást a hallgatóknak is el kell sajátítaniuk, és már a klinikai gyakorlatok során is ennek megfelelően kell a medikus és a beteg közötti kapcsolatot alakítaniuk.
A diáktársak tisztelete és segítése
A hallgatók közös célja, az orvostudomány megfelelő szintű elsajátítása. Rendkívüli szerepet kap ebben a hallgatók kölcsönös, egymás számára nyújtott segítsége, mely mind az ismeretek elsajátítását megkönnyíti, mind a későbbi szakmai együttműködés alapjait teszi le.
Mindazokkal szembeni hálaérzet, akik az egyetemi évek során anyagi és erkölcsi segítséget nyújtanak vagy nyújtottak.
A REZIDENSEK ERKÖLCSI JOGAI
Az adott szakma alapos elsajátításához
Az általános orvosi képzés után, a frissen diplomázott doktorok az orvostudomány egy adott szegmense iránt kötelezik el magukat, és belépnek a több éves szakképzésbe. Szakorvossá válásuk során, az őket körülvevő orvosok és egészségügyi dolgozók erkölcsi kötelessége, hogy az adott szakterület elsajátítását a lehetséges összes módon segítsék a fiatal orvosnak, és ne leendő szakmai konkurenciát érezzenek személyükben.
Világos követelményekhez
Az orvostanhallgatókhoz hasonlóan a rezidensképzés során is fontos mindazon alapkövetelmények meghatározása, amelyek szükségesek az adott szakterület önálló végzésének elsajátításához. A központi gyakornokok esetében is, még a rendszerbe lépés előtt tájékoztatni kell őket ezen alapkövetelményekről és a számonkérés módjáról, a rendszer pontos működéséről.
Kölcsönösség alapján az emberi és orvosi mivoltuk tiszteletéhez
Munkájuk során a fiatal doktorokat ugyancsak megilleti a betegek gyógyúlásáért tevékenykedő orvosoknak kijáró tisztelet, mind a betegek, mind a kollegák részéről. Csak a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok teszik lehetővé a feszültségmentes, együttműködő gyógyító munkát.
A szakmához szükséges elméleti és gyakorlati képzéshez és feltételekhez
A társadalom érdekében biztosítani kell a rezidensek részére az -adott szakterület magas szintű elsajátításához szükséges- összes elméleti hátteret és a megfelelő minőségű és mennyiségű szakmai gyakorlati lehetőséget. Ez csak az oktatáshoz és a felkészüléshez szükséges összes feltétellel rendelkező kórházban és klinikán képzelhető el.
A mentorok és az oktató intézmények odaadó és hatékony segítségéhez
A fiatal orvosok részére folyamatos segítséget, megfelelő erkölcsi és szakmai hátteret kell biztosítani a képzésért felelős intézményeknek és az oktatást elvállalt mentoroknak.
A szükség szerinti konzultációs lehetőségekhez
A szakvizsgára, az orvosi szakma önálló gyakorlására felkészítő oktatóknak, a szoros szakmai felügyelet mellett, folyamatos konzultációs lehetőséget kell biztosítani minden fiatal orvos számára.
A munkaterhek racionális elosztásához
Az orvosi tevékenység mellett megfelelő figyelmet kell fordítani a fiatal orvosok elméleti felkészültségéhez szükséges szabadidő biztosításához. Elsődleges cél, nem az adott osztályok munkaerőhiányának következtében kialakult többlettevékenység kezdő orvosokra ruházása, hanem a megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültség biztosítása.
Elegendő szabadidőhöz
Visszajelzéshez (kétoldalú)
A megszerzendő szakmai ismeretek elsajátítása és az oktatás színvonalának mérése folyamatos, mindkét fél számára szükséges eszköz a közös cél elérése érdekében. A kétoldalú visszajelzés mind a megfelelő szakmai felkészültséget, mind az elvárható legmodernebb tudományos és gyakorlati felkészítést biztosítja ahhoz, hogy a pár év múlva teljesen önálló orvosi tevékenységet végezhessenek a képzett szakorvosok.
Sikerélményekhez
REZIDENSEK ERKÖLCSI KÖTELESSÉGEI
Az adott specialitás maximális elsajátítása
Minden általános orvosi képzésben részesült, diplomával rendelkező orvos erkölcsi kötelessége, hogy a szerteágazó orvostudomány egyik diszciplináját a szakma által várható legnagyobb mértékben elsajátítsa és megszerzett tudását a gyógyítás vagy kutatás terén kamatoztassa mind a maga, mind a társadálom javára. Ennek megvalósításához kollegáitól minden segítséget elvárhat és ő is ugyanúgy minden segítséget megad a nála fiatalabb, szakmailag képzetlenebb orvosnak.
A betegek érdekének a képviselete
Munkájuk során mindig a betegek érdekeit szem előtt tartva kell a sok év alatt megszerzett szakmai tudásukat a gyógyító tevékenység területén alkalmazni.
A mentorok emberi és szakmai erőfeszítéseinek az elismerése
Kötelességük nagyra értékelni mindazon erőfeszítéseket, amiket képzésük során idősebb kollegák tesznek fejlődésük érdekében. Évek elteltével majdan a mostani ifjú orvosgeneráció tart igényt hasonló, szakmai és emberi elismerésre az oktatói munkájuk során.
A betegek emberi méltóságának a tisztelete
Törekedni kell arra, hogy a gyógyító tevékenység során minden egyes betegre, mint önálló indivídumra tekintsenek. A kórházi gyógyítás során emberi méltóságukat és személyes akaratukat teljes mértékig figyelembe véve végezzék a beteg érdekeit szolgáló szakmai munkájukat.
A betegjogok következetes betartása
Minden diplomával rendelkező fiatal orvosnak a munkáját a betegek jogainak és saját kötelességeinek teljes mértékű figyelembevételével és következetes betartásával kell végezni. Doktori címük megszerzése után mind szakmai, mind emberi tevékenységük részéről önálló jogi, erkölcsi és etikai felelősséggel tartoznak.
A kollegialitás elvének a tisztelete
Ma, amikor az orvostudomány oly nagy mértékben specializálódott, még nagyobb szükség van a szakterületek képviselőinek együttműködésére, mint valaha. A különböző szakágak közötti nem megfelelő emberi és szakmai kapcsolat, az összhang hiánya, a betegellátás színvonalának csökkenését vonja maga után. Törekedni kell arra, hogy a kollegákkal és az ápoló személyzet mindegyik tagjával megfelelő emberi és szakmai együttműködés alakuljon ki.
A visszajelzések üdvözlése
Mind a szakma, mind a betegek részéről érkező pozitív és negatív visszajelzéseket örömmel kell fogadni. A megfelelő, folyamatos véleménynyilvánítás lehetőséget ad a munka és az emberi viselkedés értékelésére és szükség szerinti javítására, vagy épp változatlanúl tartására. Fontos, hogy a véleményeket ne kritikáknak, hanem jószándékú megnyílvánulásoknak tekintsék az orvosok, melyek munkájukat segítik, hosszútávon hatékonyabbá teszik.
Szerénység, önkritikus gondolkodás
Nehezebb döntéseknél a mentor véleményének a kikérése
A tudomány folyamatos fejlődése, az időnként felmerülő ismeretlen helyzetek megoldása mindig igényli több orvos szakmai ismeretének és tapasztalatának közös munkáját. Ez kiemelten így van a pályakezdő, szakmai rutinjukat épp megszerző fiatal orvosoknál. Bizonytalanság esetén a szakvizsgával még nem rendelkező orvosoknak hangsúlyozott erkölcsi kötelességük az oktatásukat felügyelő mentoraiknak szakmai segítségét kérni, mely mind a tudás megszerzését, mind a beteg gyógyúlását segíti.
Törekvés egy világnyelv elsajátítására és az internet lehetőségek megismerésére
Az informatika fejlődése, az ismeretanyag számítógépes, internetes elérhetősége szükségessé teszi, hogy a XXI. század orvosai képesek legyenek a modern kor vívmányainak használatára szakmai fejlődésük érdekében. Tekintettel a nagymértékű, idegen nyelvű ismeretanyag terjedésével, az orvostudomány igényli több világnyelv, de mindenképp az angol nyelv szaknyelvi szintű ismeretét és használatát a mai orvosoktól.
Dr. Blasszauer Béla
Dr. Varga Szilárd