.
Az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának jogszabályi feltételei
(Dr. Jakab Tibor - Dr. Martin Zoltán)

1. Általános szabályok

1.1. A beteg cselekvőképes:

“(1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

(2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza figyelembe véve a 20.§-ban (ld. 2., 3. pontok) előírt korlátokat.

(3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg tévedéstől, megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja.” [Eütv. 15.§]

Ezen általános szabály alól jogszabály kivételt tehet. A kivételeknek három fő csoportja van:

a) minden olyan esetben, amikor bíróság, vagy más hatóság jogszabályon alapuló és megfelelő indokolással ellátott határozatában a büntető eljárás alá vont személyt, járványügyi hatóság által eljárás alá vont személyt, apasági perben a bíróság végzésében megnevezett személyt megvizsgálni rendelte, kötelező kényszergyógyítását rendelte el;

b) a beavatkozás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné;

c) Eütv. 20.§-ában foglalt (ld. 2., 3.), alább ismertetendő esetekben.

A “megfelelő tájékoztatásról” az Eütv. 13. 134. 135.§§ rendelkezik. Lényege: a beteg számára érthető módon kapjon tájékoztatást.

A beleegyezés alaki kritériumait az Eütv. 15-19.§§ szabályozzák.

1.2. A beteg cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes:

1.2.1. Minden cselekvőképes beteg megnevezhet egy másik cselekvőképes személyt (helyettes döntéshozó), aki - a később ismertetendő korlátozásokkal - helyette gyakorolhatja a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát és akit az Eütv. 13.§-a alapján tájékoztatni kell. E megnevezés történhet:

- közokiratban vagy

- teljes bizonyítóerejű magánokiratban vagy

- írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozatban. [Eütv. 16.§ (1)]

1.2.2. Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes és nincsen olyan személy, akit korábban nyilatkozattételre feljogosított (ld. 1.2.1.), akkor a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására (Eütv.-ben foglalt korlátokkal) a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:

a) beteg törvényes képviselője, ennek hiányában

b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes

ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában

bb) gyermeke, ennek hiányában

bc) szülője, ennek hiányában

bd) testvére, ennek hiányában

be) nagyszülője, ennek hiányában

bf) unokája;

c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes

ca) gyermeke, ennek hiányában

cb) szülője, ennek hiányában

cc) testvére, ennek hiányában

cd) nagyszülője, ennek hiányában

ce) unokája. [Eütv. 16.§ (2)]

Amennyiben az egyformán jogosultak ellentétesen nyilatkoznak, a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni. [Eütv. 16.§ (3)]

1.2.3. “A (2) bekezdés (ld. 1.2.2.) szerinti személyek nyilatkozata - kizárólag a 13.§-ban foglalt tájékoztatást követően - a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban - a 20.§ (3) bekezdése (ld. 3.1.) szerinti eset kivételével - a beavatkozással felmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell.” [Eütv. 16.§ (4)]

1.2.4. “Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés (ld. 1.2.2.) szerinti személy gyakorolja.” [Eütv. 16.§ (5)]

(A tizennyolcadik életévét egy hét múlva betöltő személy a jog értelmében korlátozottan cselekvőképes, mégis alapos okunk van feltételezni, hogy a kezelésével kapcsolatos döntéseit legalább olyan racionálisan hozza meg, mint ha azt a születésnapja utáni héten tenné.)

1.2.5. Vélelmezni kell a beteg beleegyezését, ha állapota miatt nem képes nyilatkozni és

a) a helyettes döntéshozó ( ld. 1.2.1.) nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna

b) invazív beavatkozások esetén, ha a helyettes döntéshozó illetve a hozzátartozó (ld. 1.2.2.) nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne. [Eütv. 17.§ (1)]

1.2.6. A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása

a) mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá

b) ha a beteg közvetlen életveszélyben van, figyelemmel a 2. és 3. pontokban foglaltakra.

Az általános szabályok összefoglalva:

- a betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen

- bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele a beteg tájékoztatáson alapuló beleegyezése (az Eütv.-ben foglalt kivételekkel)

- korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen beteg esetén a beleegyezés illetve a visszautasítás jogát: a) helyettes döntéshozó vagy b) törvényes képviselője vagy c) hozzátartozója gyakorolja; döntésük nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát

- vélelmezni kell a beteg beleegyezését, ha a fenti személyek nyilatkozatának beszerzése olyan késedelemmel járna, ami a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

  1. A beavatkozás elmaradása Súlyos vagy maradandó egészségkárosodást okoz.

2.1 A beteg cselekvőképes:

“A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.” [Eütv. 20.§ (2)]

2.1.1. “A (2)-(3) bekezdések (ld. 2.1., 3.1.) szerinti visszautasítás estén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok - személyes beszélgetés alapján történő - feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során a 13.§ szerinti tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről.” [Eütv. 20.§ (7)]

2.1.1.1. “Amennyiben a beteg az egészségügyi ellátás visszautasítására irányuló jogát gyakorolni kívánja, őt ismételten tájékoztatni kell döntésének várható következményeiről, illetve e jog gyakorlásának feltételeiről.” [117/1998. (VI. 16.) Korm. rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 2.§ (1)]

2.1.2. “A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.” [Eütv. 20.§ (8)]

2.1.2.1. A későbbi jogviták megelőzése érdekében célszerű a beteg visszautasításra vonatkozó nyilatkozatának visszavonását jegyzőkönyvbe foglalni. A jegyzőkönyvet aláírásával hitelesítse a kezelőorvos és két tanú. Amennyiben a visszautasítás visszavonása ráutaló magatartással (nem verbális kommunikációval) történt, szükséges a gesztusok leírása. Ha lehetséges - vagy amikor lehetségessé válik - a jegyzőkönyvet a beteg is írja alá.

2.2.1. Amennyiben a beteg fenntartja a visszautasításra irányuló szándékát - a Rendelet 20.§. (2), (3) értelmében (ld. 2.1. és 3.1.)- haladéktalanul biztosítani kell számára az ehhez szükséges feltételeket, azaz:

a) kívánságára és saját költségére közjegyzőt kell hívni vagy

b) eszközöket biztosítani a visszautasítás írásba foglalásához vagy

c) két tanú együttes jelenlétében kinyilvánított visszautasításról a kezelőorvos

jegyzőkönyvet vesz fel melyet a tanúkkal - és lehetőség szerint a beteggel - alá kell íratni. [A jegyzőkönyvi formulára ld. 1. melléklet.]

Amennyiben a beteg a későbbiekben képessé válik rá, a kezelőorvosának gondoskodni kell arról, hogy a c) pont szerint kinyilvánítottakat a beteg írásba foglalja.

2.2.2. A beteg nyilatkozata az orvosi dokumentáció részét képezi.

A beavatkozás elmaradása súlyos vagy maradandó egészségkárosodást okoz cselekvőképes betegnél, összefoglalva:

- a formai követelményeknek megfelelő visszautasító nyilatkozat

- meg kell kísérelni a döntés hátterében rejlő okok feltárását és a döntés megváltoztatását

- a beteget ismételten tájékoztatni kell döntése következményeiről

- a beteg nyilatkozatát bármikor alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

2.3. A beteg cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes:

“Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20.§ (2) bekezdése (ld. 2.1.) szerinti ellátás nem utasítható vissza.” [Eütv. 22.§ (1)]

Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes betegnél, súlyos vagy maradandó egészségkárosodás veszélye esetén, sem maga a beteg, sem törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok), sem hozzátartozója nem utasíthatja vissza a beavatkozást.

3. Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítása

3.1. “A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés (ld. 2.1.) szerinti alaki előírások betartásával történhet.” [Eütv. 20.§ (3)]

3.1.1. Alaki előírások:

- közokirat vagy

- teljes bizonyítóerejű magánokirat vagy

- két tanú együttes jelenlétében tett nyilatkozat, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni. [ld. 2. melléklet]

A visszautasítást tartalmazó dokumentum része az egészségügyi dokumentációnak. (ld. 2.1.)

3.2. A beteg cselekvőképes:

3.2.1. “A (3) bekezdés (ld. 3.1.) szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.” [Eütv. 20.§ (4)]

3.2.2. “A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.” [Eütv. 20.§ (6)]

3.2.3 .“A (2)-(3) bekezdések (ld. 2.1., 3.1.) szerinti visszautasítás estén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok - személyes beszélgetés alapján történő - feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során a 13.§ szerinti tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről.” [Eütv. 20.§ (7)]

3.2.3.1. “Amennyiben a beteg az egészségügyi ellátás visszautasítására irányuló jogát gyakorolni kívánja, őt ismételten tájékoztatni kell döntésének várható következményeiről, illetve e jog gyakorlásának feltételeiről.” [Rendelet 2.§ (1)]

2.1.2. “A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.” [Eütv. 20.§ (8)] (ld. 2.1.2.1.)

3.2.4. Orvosi bizottság:

3.2.4.1. Tagjai:

- a beteg kezelőorvosa

- egy, a beteg kezelésében részt nem vevő, a betegség jellegének megfelelő szakorvos

- pszichiáter szakorvos [Eütv. 20.§ (5)]

3.2.4.2. Összehívásáról az intézmény vezetője vagy megbízottja gondoskodik. [Rendelet 3.§ (1)]

3.2.4.3. A betegség jellegének megfelelő szakorvos nyilatkozik arról, hogy a beteg olyan súlyos betegségben szenved-e, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. . [Rendelet 3.§ (2)]

3.2.4.4. A pszichiáter szakorvos nyilatkozik arról, “...hogy a beteg rendelkezik-e a döntés meghozatalához szükséges belátási képességgel. A belátási képesség megállapítása során a beteget minden esetben, a beteg hozzátartozóját [Eütv. 16.§ (2) bekezdés] (ld. 1.2.2.) lehetőség szerint meg kell hallgatni”. [Rendelet 3.§ (3)]

3.2.4.5. “A beteget az életfenntartó beavatkozás visszautasítása jogának gyakorlása során belátási képességgel rendelkezőnek kell tekinteni, ha képes döntése következményeinek megértésére. Ennek során a Bizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy a beteg képes-e

a) megérteni a döntéséhez szükséges információkat,

b) mérlegelni döntésének esetleges következményei között,

c) döntése következményeinek megértése, valamint

d) döntésének megfelelő formában, érhető módon való közlésére.” [Rendelet 4.§]

3.2.4.6. A Bizottság döntéseit egyhangúan hozza meg, azokat írásba foglalja és a tagok aláírásukkal látják el. [Rendelet 6.§ (1)]

3.2.5. “Ha a Bizottság döntését követő harmadik napon a beteg - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja az életfenntartó beavatkozás visszautasítására irányuló szándékát, akkor a visszautasított ellátást meg kell szüntetni, illetve azt meg sem lehet kezdeni.” [Rendelet 3.§ (4)] [A jegyzőkönyvi formulára ld. 3. melléklet.]

3.2.6. Az ellátást visszautasító beteget továbbra is megilleti a tájékoztatáshoz való jog, illetve ismételten javasolni kell számára az életfenntartó beavatkozáshoz történő beleegyezést. [Rendelet 9.§ (1)]

3.2.7. “Ha a beteg továbbra is fenntartja az ellátás visszautasítására irányuló szándékát, számára továbbra is nyújtani kell minden olyan ellátást, amely biztosítja kényelemérzetét, fájdalmainak csökkentését.” [Rendelet 9.§ (2)]

3.2.8. Amennyiben a beteg egyértelműen az életfenntartó beavatkozások bizonyos fajtáiról mondott csak le, akkor alkalmazni kell azokat az ellátásokat és el kell végezni azokat a beavatkozásokat, amiket a beteg nem utasított vissza. [Rendelet 9.§ (3)]

3.2.9. Amennyiben a Bizottság érvénytelennek nyilvánítja a visszautasító nyilatkozatot a beteg jogosult ismételten visszautasítani a beavatkozást, illetve bírósághoz fordulhat érvényességet megállapító döntés iránt. A bíróság nemperes eljárásban, tárgyi költségmentesen, soron kívül jár el. [Rendelet 7.§ ] [ld. 4. melléklet]

Az életfenntartó beavatkozás cselekvőképes (beszámítható) beteg által történő visszautasításának feltételei összefoglalva:

- a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan

- formai követelményeknek megfelelő visszautasító nyilatkozat

- a Bizottság megállapítja a visszautasítás érvényességét

- a beteg nyilatkozatát követő harmadik napon - az ismételt tájékoztatás és rábeszélés ellenére- újból visszautasítja a beavatkozás(oka)t.

3.3. A beteg cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes:

3.3.1. “Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20.§ (3) bekezdése szerinti ellátás [életfenntartó vagy életmentő ld. 3.1.] visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. [ld. 5. melléklet] A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.” [Eütv. 21.§ (2)]

3.3.2. “A kezelőorvos a (2) bekezdésben (ld. 3.3.1.) foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében - szükség esetén - igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.” [Eütv. 21.§ (3)]

Összefoglalva: amennyiben a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen beteg helyett a törvényes képviselője, illetve a nyilatkozattételre jogosult hozzátartozó (ld. 1.2.2.) utasít vissza életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, az ellátó intézménynek bírósághoz kell fordulnia a beleegyező nyilatkozat pótlásáért. (A helyettes döntéshozó kezelésre vonatkozó döntését el kell fogadni, ha az megfelel a 4.1.1. pontban foglaltaknak!)

 

4. A BETEG ÍRÁSBELI RENDELKEZÉSE (LIVING WILL)

4.1. “A cselekvőképes személy - később esetleges cselekvőképtelensége esetére - közokiratban visszautasíthat

a) a 20.§ (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat,

b) a 20.§ (3) bekezdése (ld. 3.1.) szerinti beavatkozásokat, valamint

c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.” [Eütv. 22.§ (1)]

4.1.1. “A cselekvőképes személy - cselekvőképtelensége esetére - közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki az (1) bekezdés (ld. 4.1.) szerinti jogát helyette gyakorolhatja.” [Eütv. 22.§ (2)]

4.1.2. “Az (1)-(2) bekezdés (ld. 4.1., 4.1.1.) szerinti nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos - egy hónapnál nem régebbi - szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor - cselekvőképességre, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül - visszavonhatja.” [Eütv. 22.§ (3)] (ld. 2.1.2.1.)

4.1.3. “A (2) bekezdés szerinti cselekvőképes személy beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén a 20.§ (4) bekezdése (ld. 3.2.1.) szerinti bizottság nyilatkozik, hogy

a) az (1) bekezdésben (ld. 4.1.) foglalt feltételek fennállnak, továbbá

b) a (2) bekezdés (ld. 4.1.1.) szerinti személy döntését annak következményei tudatában hozta meg.” [Eütv. 22.§ (4)]

4.1.4. “Amennyiben a beteg az Eütv. 22.§-ában (ld. 4.) foglalt nyilatkozatot tett, a kezelőorvosnak az abban foglaltaknak megfelelően, illetve az abban megnevezett személy (a továbbiakban: helyettes döntéshozó) nyilatkozata alapján kell eljárni.” [Rendelet 5.§ (1)]

4.1.5. “A Bizottság a helyettes döntéshozó döntésével kapcsolatban írásban nyilatkozik arról, hogy a törvényi feltételek fennállnak-e, illetve a helyettes döntéshozó rendelkezik-e belátási képességgel.” [Rendelet 5.§ (2)]

4.2. “A 20.§ (3) bekezdése (életfenntartó vagy életmentő ld. 3.1.) szerinti beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.” [Eütv. 23.§ (1)]

4.2.1. “A beteget, illetve a 22.§ (2) bekezdés szerinti személyt (helyettes döntéshozó, ld. 4.1.1.) az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a 20.§ (3) bekezdése (ld. 3.1.) szerinti beavatkozás visszautasítása estén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.” [Eütv. 23.§ (2)]

A beteg írásbeli rendelkezése (living will) összefoglalva:

- a dokumentumot közjegyzőnek kell megszerkeszteni és hitelesíteni (közokirat)

- életmentő, életfenntartó beavatkozásokat arra az esetre utasíthat vissza, ha a) ő már döntésképtelenné válik, b) betegsége gyógyíthatatlan, c) önmagát fizikailag ellátni képtelen illetve fájdalmai nem enyhíthetők

- a dokumentum két évnél nem lehet régebbi

- a dokumentumban megnevezhet helyettes döntéshozót

- amennyiben a helyettes döntéshozó életfenntartó vagy életmentő beavatkozást utasít vissza, a Bizottságnak (ld. 3.2.1., 3.2.4.) nyilatkoznia kell arról, hogy a) a törvényi feltételek fennállnak-e, b) a helyettes döntéshozó rendelkezik-e belátási képességgel

- a kezelőorvosnak a nyilatkozatban foglaltak illetve a helyettes döntéshozó rendelkezései szerint kell eljárnia

- a beteget/helyettes döntéshozót nem szabad döntése megváltoztatására kényszeríteni

- a beteg továbbra is jogosult szenvedéseinek enyhítésére

- a beteg a nyilatkozatban foglaltakat bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

Fogalmak:

Beteg: “az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő vagy abban részesülő személy”. [Eütv. 3.§ a)]

Cselekvőképesség: “Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.” [Ptk. 11.§ (1)]

Alapesetben cselekvőképes a 18. életévét betöltött felnőtt személy, illetve a 16. életévét betöltött, házasságkötéssel nagykorúvá vált személy.

Cselekvőképtelenség:

a) “Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be.” [Ptk. 15.§ (1)]

b) “Cselekvőképtelen az is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.” [Ptk. 16.§ (1)]

“Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - állandó jelleggel teljesen hiányzik.” [Ptk. 16.§ (2)]

c) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Cselekvőképtelennek minősül tehát nem csak az a kiskorú aki 14. életévét nem töltötte be, illetve az akit jogerős bírói ítélet cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, hanem az is aki objektíve olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Ennek leggyakoribb esete, amikor valaki szeszes ital, vagy drog fogyasztás következtében olyan állapotba kerül, hogy nem tudja felmérni döntéseinek, cselekményeinek lehetséges következményeit. De pl. cselekvőképtelen az is, aki elmebetegsége miatt nem rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel, azonban a gyámhatóság, vagy az ügyészség még nem nyújtott be keresetet a bírósághoz a gondnokság alá helyezés iránt, vagy benyújtotta ugyan, de az eljárás még folyamatban van, jogerős ítélet még nem született. A cselekvőképtelenség ezen harmadik esetének fennállását tehát mindig gondosan, az eset összes körülményét figyelembe véve kell vizsgálni.

A cselekvőképtelenséget kizáró gondnokság alá helyezett személynek nincsen személyi igazolványa.

A lakhely szerinti illetékes bíróság a gondnokoltakról nyilvántartást vezet.

Életfenntartó beavatkozás: “A beteg életének mesterséges módon történő fenntartására, illetve egyes életműködéseinek pótlására irányuló egészségügyi beavatkozás.” [Eütv. 3.§ o)]

Életmentő beavatkozás: “Sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás.” [Eütv. 3.§ n)]

Korlátozott cselekvőképesség:

a) 14-18 év közötti kiskorú személy [Ptk. 12.§ (1)]

b) “Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.” [Ptk. 13.§ (1)]

“Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.” [Ptk. 13.§ (2)]

Azt, hogy valakit korlátozottan cselekvőképesnek nyilvánított a bíróság, bejegyzik a személyi igazolványába.

A lakóhely szerinti illetékes bíróság a gondnokoltakról nyilvántartást vezet.

Közokirat: A közokirat fogalmának meghatározása tárgyában lényegében valamennyi jogág a polgári perrendtartás (Pp.) rendelkezéseit alkalmazza. A Pp. 195.§ (1) szerint (amely a közokirat fogalmát meghatározza) az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést, vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. A (2) szerint az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról, “általában műszaki, vagy vegyi úton” készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.) úgyszintén az eredeti okiratról bármilyen adathordozó (mágneslemez, mágnesszalag, stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, vagy ellenőrzése mellett más szerv készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által, vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, végül a közokiratot kiállító vagy őrzésre hivatott szerv által a felvétel, (vagy adathordozó útján nyert adatok) alapján készített kiadványnak.

Ha a beteg közokiratban kívánja nyilatkozatát megtenni, akkor közjegyzőt kell igénybe vennie, mert az irányadó jogszabályok szerint bíróságnak, vagy más hatóságnak hatáskörébe ilyen okirat készítése nem tartozik.

Sürgős szükség: “Az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.” [Eütv. 3.§ i)]

A “közvetlen életveszély” azt jelenti, hogy a beavatkozás elmaradása esetén a beteg nagy valószínűséggel hat órán belül meghal.

“Súlyos vagy maradandó egészségkárosodás”: Az orvos és a beteg, illetve az egészségügyi intézmény és a beteg közötti jogviszony a Ptk. 474.§ (1)-ben írt megbízási jogviszony, tehát polgári jogi jogviszony. A korábbi egészségügyi jogszabályokhoz képest jelentős változást jelent a súlyos, vagy maradandó egészségkárosodás bekövetkezésének veszélye esetén (is) az ellátás visszautasításának lehetősége. A súlyos vagy maradandó egészségkárosodás tartalmának meghatározása tekintetében, figyelemmel a jogszabály újdonságára, polgári bírói joggyakorlat még nem alakulhatott ki, ezért az itt leírtak csak iránymutatásul szolgálhatnak a fogalmak értelmezéséhez.

Nézetünk szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a büntetőjogban már korábban kialakult bírói gyakorlatot. A Btk. 171.§-a értelmében, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének minősített, súlyosabb esete a maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás okozása, amelyet az orvos elkövethet, ha ellátást visszautasító nyilatkozat hiányában nem látja el a beteget az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően.

A bírói gyakorlat szerint a maradandó egészségkárosodás vizsgálatánál arra kell választ adni, hogy az ellátás elmaradása objektíve milyen következményekkel jár. Maradandó fogyatékosságnak, egészségkárosodásnak minősíti a bíróság, ha az adott személy testi károsodása valamely képességének, szervének elvesztésében, használhatatlanná válásában, a test eltorzulásában jelentkező, továbbá a szervek működésében (ideértve a szervek, szervrendszerek, idegrendszer szellemi tevékenység működését is) előálló károsodásokat (pl. halló, látó, nemző szervét, képességét elveszítette az adott személy, feltűnően eltorzult, korábbi foglalkozásának űzésére alkalmatlanná válik). Ezen a minősítésen nem változtat az a körülmény sem, hogy a szóban forgó szerv működésének csak részleges kieséséről van szó (pl. az adott személy nem vakul meg, de a szem látóképessége csökkent).

Súlyos egészségromlásnak minősíti a bíróság az olyan krónikussá váló betegségeket, amelyeket előidézhet a már meglévő betegségi állapot rosszabbodása, elhúzódó gyógyulása, szövődmények kialakulása és az ellátás elmaradásából eredő betegségek. Súlyos egészségromlásnak tekinthető az a közbülső, átmeneti kóros állapot, amely az ellátás elmaradása miatt alakul ki, tartósan fennáll, és a korábbi állapothoz képest romlást jelent. Súlyos egészségromlásnak tekintette a bíróság azokat az eseteket is, amikor legalább 6 hónapos, vagy ezt meghaladó időtartamú megbetegedés következett be.

Teljes bizonyító erejű magánokirat - ellenkező bizonyításig - teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy

- a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta vagy

- két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy

- a kiállító aláírása, kézjegye (pl. írástudatlanság esetén a keresztek) az okiraton bíró vagy közjegyző által hitelesítve van. Az okiraton a tanúk nevén kívül lakóhelyüket feltétlenül szükséges feltüntetni. [Pp. 196.§ (1)]

1. melléklet

Jegyzőkönyv minta olyan kezelés(ek) visszautasítására, amely(ek) elmaradása súlyos vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezethet(nek). [ld. 2. pont]

Jegyzőkönyv

amely készült a ................ [intézmény megnevezése] ...................[helység, út/utca] .......... szám alatti helyiségében .......... év ........ hó .......... napjának ........ órájakor.

Jelen vannak:

........................ beteg [Név, szül. hely, idő, anyja neve, lakcím vagy tartózkodási hely]

........................ orvos [Név]

........................ tanú [Név, lakcím vagy tartózkodási hely]

........................ tanú [Név, lakcím vagy tartózkodási hely]

A beteg kijelenti, hogy az orvosi diagnózis szerint .................................. megbetegedésben [sérülés, stb.] szenved és a felajánlott ............................... ellátást [az orvos által javasolt kezelések] nem kívánja igénybe venni, annak tudatában sem, hogy ez .................................. [ide írni mindazon konkrétan felsorolt következményeket, amelyekkel az ellátás elmaradása járhat] súlyos, vagy maradandó egészségkárosodással járna.

Ezután a beteg kijelenti az orvos kérdésére, hogy betegségéről az ellátás elmaradásából eredő lehetséges következményekről szóló tájékoztatást tudomásul vette, azt megértette de azt az alábbi okokból mégsem kívánja igénybe venni: ................................ [a beteg által előadott indokok].

Ezt követően az orvos ismételten tájékoztatja a beteget az ellátás elmaradásának lehetséges következményeiről az alábbiak szerint:.................................. [ide írni teljes részletességgel az orvos által felhozott érveket és azt, hogy megkísérli a beteget döntésének megváltoztatására rábírni]

A beteg ismételten kijelenti, hogy a felsorolt ellátásokat ennek ellenére sem kívánja igénybe venni.

Ezután a beteg, az orvos, valamint az aláírásukat hitelesítő tanúk az ellátás visszautasításáról szóló jegyzőkönyvet aláírják.

Kelt, mint fent.

............................. ...............................
beteg orvos


.............................. ...............................
tanú tanú

 

2. melléklet

Jegyzőkönyv minta életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás visszautasításáról. [ld. 3. pont]

Jegyzőkönyv

amely készült a ................ [intézmény megnevezése] ...................[helység, út/utca] .......... szám alatti helyiségében .......... év ........ hó .......... napjának ........ órájakor.

Jelen vannak:

........................ beteg [Név, szül. hely, idő, anyja neve, lakcím vagy tartózkodási hely]

........................ orvos [Név]

........................ tanú [Név, lakcím vagy tartózkodási hely]

........................ tanú [Név, lakcím vagy tartózkodási hely]

A beteg kijelenti, hogy az orvosi diagnózis szerint .......................... megbetegedésben (sérülés, stb.) szenved, amely az orvostudomány jelenlegi állása szerint rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan, ezért a felajánlott .................................. életmentő vagy életfenntartó beavatkozást nem kívánja igénybe venni.

Az orvos tájékoztatja a beteget, hogy ha a ............................... életfenntartó vagy életmentő beavatkozást nem veszi igénybe, akkor rövid időn belül el fog halálozni. Tájékoztatja továbbá arról, hogy amennyiben az ellátásokat igénybe veszi, úgy élete, ha rövid időre is, de meghosszabbítható.

Ezután a beteg kijelenti, hogy betegségéről az életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás elmaradásának következményeiről szóló tájékoztatást tudomásul vette, azt megértette, de azt az alábbi okokból még sem kívánja igénybe venni: ............. [ide írni a beteg által előadott indokokat.]

Ezt követően az orvos ismételten tájékoztatja a beteget az ellátás elmaradásának lehetséges következményeiről az alábbiak szerint : ......................... [ide írni teljes részletességgel az orvos által felhozott érveket és azt, hogy megkísérli a beteget döntésének megváltoztatására rábírni]

A beteg ismételten kijelenti, hogy a felajánlott ....................... életfenntartó, vagy életmentő beavatkozást nem kívánja igénybe venni.

Ezután az orvos tájékoztatja a beteget, hogy ezen nyilatkozata csak akkor érvényes ha az intézet vezetője által összehívott, a kezelőorvosból, a beteg kezelésében részt nem vevő, a betegsége jellegének megfelelő szakorvosból, valamint egy pszichiáterből álló Orvosi Bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy döntését annak következményei tudatában hozta meg. Megállapítják továbbá, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint a beteg rövid időn belül meghal gyógyíthatatlan betegség következtében és a beteg ezen Orvosi Bizottság nyilatkozatát követő 3 napon belül két tanú előtt ismételten kinyilvánítja az életmentő, vagy életfenntartó beavatkozás visszautasítására irányuló nyilatkozatát. Tájékoztatja továbbá a beteget az orvos arról, hogy amennyiben a Bizottság vizsgálatának magát nem hajlandó önként alávetni, akkor visszautasító nyilatkozata nem vehető figyelembe. Az orvos elmondja azt is, hogy amennyiben a Bizottság a beteg nyilatkozatát a törvényi feltételek hiányára figyelemmel érvénytelennek nyilvánítja, akkor bírósághoz fordulhat a nyilatkozat érvényességének megállapítása iránt.

A beteg kijelenti, hogy a tájékoztatást tudomásul vette, megértette, de a felajánlott beavatkozást továbbra sem kívánja igénybe venni. Az Orvosi Bizottság vizsgálatának hajlandó magát alávetni.

Ezután a beteg, az orvos, valamint az aláírásokat hitelesítő tanúk a beavatkozás visszautasításáról szóló jegyzőkönyvet aláírják.

Kelt, mint fent.

............................. ...............................
beteg orvos


.............................. ...............................
tanú tanú

 

3. melléklet

Jegyzőkönyv minta életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás visszautasításának Bizottság döntése utáni ismételt fenntartásáról. [ld. 3. pont]

Jegyzőkönyv

amely készült a ................ [intézmény megnevezése] ...................[helység, út/utca] .......... szám alatti helyiségében .......... év ........ hó .......... napjának ........ órájakor.

Jelen vannak:

........................ beteg [Név, szül. hely, idő, anyja neve, lakcím vagy tartózkodási hely]

........................ orvos [Név]

........................ tanú [Név, lakcím vagy tartózkodási hely]

........................ tanú [Név, lakcím vagy tartózkodási hely]

A beteg kijelenti, hogy a háromtagú Orvosi Bizottság határozatát, amely ................... év............... hó ................ napján kelt és részére még aznap ismertetésre került megértette, tudomásul vette és annak kézhezvételét követő 3. napon, azaz a mai napon kijelenti, hogy .................. betegsége (sérülése stb.) kapcsán felajánlott ....................... életmentő, vagy életfenntartó beavatkozást a Bizottság azon döntésének ismeretében sem kívánja igénybe venni, miszerint .................. év ................... hó ....................napján kelt elutasító nyilatkozata a törvényeknek megfelel.

Jelen okirat aláírásával ismételten kijelenti, hogy a felajánlott beavatkozást nem kívánja igénybe venni.

Ezután az orvos ismételten tájékoztatja a beteget betegségéről a lehetséges kezelésekről további életkilátásairól az alábbiak szerint: ............................... [ide írni az orvos által megtett részletes tájékoztatást].

Ezt követően az orvos ismételten javasolja a betegnek a ........................... életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás igénybevételét.

A beteg ismételten kinyilvánítja, hogy a felajánlott beavatkozást nem kívánja igénybe venni.

Az orvos tájékoztatja a beteget, hogy ezen nyilatkozat ismeretében a visszautasított ellátást azonnal megszüntetik/meg sem kezdik.

Ezután a beteg, az orvos, valamint az aláírásukat hitelesítő tanúk, az ellátás visszautasításáról szóló jegyzőkönyvet aláírják.

Kelt, mint fent.

............................. ...............................
beteg orvos
.............................. ...............................
tanú tanú

4. melléklet

A cselekvőképes beteg bírósági kérelme a Bizottság beavatkozást visszautasító nyilatkozatot érvénytelennek nyilvánító határozata ellen. [ld. 3.2.9. pont]

MINTA!

Pécsi Városi Bíróság

Pécs

Széchenyi tér 14.

 

Tisztelt Városi Bíróság!

Alulírott Kovács Sándor (szül: Pécs, 1966. 03. 28., an.: Szabó Magdolna, fogl.: rokkantnyugdíjas, Pécs, Alkony u.19. szám alatti lakos) kérelmező ezúton peren kívüli eljárást kezdeményezek a Kórház Pécs, Hajnal u. 3. szám kérelmezett ellen az alábbiak szerint:

1998. január 16-án ....... fájdalmakkal bekerültem a kérelmezett intézménybe, ahol a szükséges vizsgálatok elvégzését követően megállapították, hogy ...................... betegségben szenvedek, amely az orvostudomány mai állása szerint rövid időn belül megfelelő ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

A kérelmezett intézményben tájékoztattak állapotomból a betegség lefolyásáról és felajánlották számomra a ................................... életmentő, vagy életfenntartó beavatkozást. Nagy fájdalmaim vannak, rokkantnyugdíjamból magam fenntartani nem vagyok képes, hozzátartozóim nincsenek, és az amúgy is közeli halálomra figyelemmel a felajánlott életmentő, vagy életfenntartó beavatkozást nem kívántam igénybe venni. Az erre vonatkozó nyilatkozatomat írásban megtettem .................. év.................... hó ..................... napján.

Ezt követően a háromtagú Orvosi Bizottság megvizsgált és arra hivatkozással érvénytelennek nyilvánította nyilatkozatomat, hogy nem vagyok tisztában döntésem következményeivel.

Jómagam nagy fájdalmaim ellenére is cselekvőképességem teljes birtokában vagyok, képes voltam megérteni a döntéshez szükséges információkat és döntésem következményeit. A Bizottság határozata erre figyelemmel az Eütv. 20.§ (3. és 4. bek.) ütközik.

A fentiekre figyelemmel

kérelmet

terjesztek elő, melyben kérem annak bírósági megállapítását, hogy a .................... év ................... hó .................... napján megtett életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás visszautasítása tárgyában megtett nyilatkozatom érvényes.

Kérem pártfogó ügyvéd kirendelését. (Pp. 84.§ (1) bek. d) pont)

A Bíróság illetékességét az alperes székhelye (Pp.30.§ (1-bek.) határozza meg.

Az eljárás tárgyi költségmentes (Eütv. 21.§ (4) és 117/1998. (VI. 16.) Korm. sz. rendelet 7.§)

Pécs, 1998. július 1.

.................................
Kovács Sándor
kérelmező

5. számú melléklet

Az egészségügyi intézménynek kérelme, amikor a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes beteg helyett törvényes képviselője, vagy nyilatkozat tételre feljogosított személy az életmentő, vagy életfenntartó beavatkozást visszautasítja. [ld. 3.3.1. pont]

MINTA!

Pécsi Városi Bíróság

Pécs

Széchenyi tér 14.

Tisztelt Városi Bíróság!

Alulírott Kórház Pécs, Hajnal u. 3. szám székhelyű kérelmező ezúton kérelmet nyújtunk be a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett Szabó Sándor (szül: Pécs, 1968. 12. 12., an: Szabó Irma, Pécs, Regina u. 4. szám alatti lakos) kérelmezett ellen az alábbiak szerint:

A kérelmezettet a Pécsi Városi Bíróság 9P.22614/1991/8. számú jogerős ítéletével cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. A Gyámhatóság gondnokul a kérelmezett édesanyját, Szabóné Kovács Irma Pécs, Regina u. 4. szám alatti lakost rendelte ki.

A kérelmezett 1998. január 10-én az utcán rosszul lett és mentő útján hozzánk beszállításra került. A diagnózis szerint ............................. betegségben szenved. A gondnokot tájékoztattuk a szükséges kezelésről és arról, hogy, amennyiben a műtéti beavatkozást elvégezzük az orvostudomány eddigi ismeretei szerint a betegnek legalább X % esélye van az életben maradásra.

A gondnokot megfelelő tájékoztatással elláttuk, ennek ellenére a .......... beavatkozás elvégzéséhez nem járult hozzá arra való hivatkozással, hogy úgysem mentené meg az alperes életét.

Az Eütv. 20.§ (3. bek.) szerint a betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása az Eütv. 20.§ (2. bek.) szerinti alaki előírások betartásával történhet.

Nézetünk szerint amennyiben a ...... beavatkozásra sor kerül mindenképpen fennáll annak lehetősége, hogy a beteg meggyógyuljon, illetve élete jelentősen meghosszabbodjon.

Az Eütv.21.§ (2. bek.)-re figyelemmel nem mérlegelésünktől függ, hanem törvényi kötelességünk jelen esetben a kérelem benyújtása.

A fentiekre figyelemmel

kérelmet

terjesztünk elő Szabó Sándor kérelmezett ellen és a Ptk. 5.§ (2. bek.), valamint az Eütv. 20.§ (3. bek.) alapján kérjük hogy az életmentő beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyező nyilatkozatot a Bíróság határozatával pótolja.

Az esetleges szóbeli meghallgatásra a kérelmezett képviseletét ellátó gondnokot, mint törvényes képviselőt kérjük megidézni!

A Bíróság illetékességét a Pp. 29.§ (1. bek.) alapítjuk.

Mellékeljük az alperesre vonatkozó összes orvosi iratot, valamint a gondnok beavatkozást visszautasító iratát.

Pécs, 1998. július 1.

.................................
Kórház
kérelmező

A szerzők:

dr. Jakab Tibor: orvosetikus, POTE Magatartástudományi Intézet; betegképviselő, Szószóló Alapítvány a Betegek Jogaiért.

Levelezési cím: dr. Jakab Tibor, POTE Magatartástudományi Intézet, 7624 Pécs, Szigeti u. 12. E-mail: tibi@cortex.pote.hu

dr. Martin Zoltán: volt orvosi pereket tárgyaló bíró, jelenleg ügyvéd.

Levelezési cím: 7621 Pécs, Alkotmány u. 14.